Barátok tere
Három oldalról szabadon álló, negyedik oldalával az Alsóvárosi ferences templomhoz kapcsolódó, négyzetes alaprajzú, körülkerített udvaros, egyemeletes barokk épület. A korai rendházzal kapcsolatosan nem sokat tudunk, de 1475-ben már említi egy oklevél. 1526-ban a török felégette, de 1531-re már rendbe is hozták. 1585-ben tűzkárt szenvedett. A rendház minden nehézség ellenére a XVI - XVII. század folyamán folyamatosan fennállt, tagjainak sohasem kellett helyüket elhagyniuk. Sokáig tartományi székhely is volt, 1537-től kezdve számos alkalommal tartottak itt tartományi gyűlést.
A török kiűzése után beköszöntött nyugodtabb években a városi élet fejlődésével a régi rendház lassanként szűknek bizonyult. 1701-ben fogtak hozzá a ma is meglévő XVIII. századi rendház felépítéséhez. A keleti szárny készült el először, 1701 és 1703 között.
Az építkezés szünetelt 1711-ig, mikor is az északi szárny építése kezdődött el, majd ezt be is fejezték 1714-re. A nyugati szárny 1720 és 1727 között készült el, míg utoljára a templomhoz kapcsolódó déli szárnyat építették fel 1729-1730-ban. Az udvari kőfalat és a gazdasági melléképületeket is a XVIII. században alakították ki. 1904-ben a templommal együtt a kolostor is leégett, 1906-ban Horváth József pesti építész tervei alapján állítják helyre. Az 1930-as években a nyugati szárny homlokzati nyílásai neobarokk keretezést kaptak. 1950-ben az udvari kőkerítést és a gazdasági épületeket lebontották, így kialakítva a mai Barátok terét.
Ebben az épületben működött korábban a Vachott Sándor Városi Könyvtár.
Itt található meg a Magyar Ferencesek Gyöngyösi Műemlék Könyvtára.
2014-ben az épületet felújították, a teljes homlokzat megújult, megszépült. További képeket a Képgalériák menüpont alatt találhatnak.
