Szent Bertalan-plébániatemplom

Hanisz Imre tér

Egy 1301-es oklevél említi először, de biztosan megvolt már a XIII. sz. második felében, jóval kisebb formában, mint ma. A templom észak-nyugati sarkánál az 1301-ben már említett Prysil-pince került elő, beszakadt boltozattal. Egy 1320-ban kelt oklevél tanulsága szerint Csák Máté a korai templomot felgyújtatta. 1350 körül Szécsényi Tamás átépítette a templomot.

Minden bizonnyal az építkezés emlékét őrzi Szécsényi Tamás és első feleségének címertáblája, amely a hajó déli falán, kívül látható. A templomot földesurai a XV.sz. utolsó negyedében késő gótikus csarnoktemplommá építették át. Magyarország egyik legnagyobb méretű városi temploma lett, különleges alaprajzzal, ún. tengelypilléres megoldással. A tengelypillér két oldalán két nagy méretű gótikus ablak található. A déli hajót a támpillérek között hatalmas gótikus ablakok világították meg, ma ezek kőkerete látható. A hajó közepén, délen láthatók az egykori harangtorony alapfalai. Ezt a harangtornyot legalább kétszer - utoljára 1732-ben - átépítették. Az északi oldalon a szabócéh gótikus Szent Anna-kápolna alapfalai és gótikus bélyeges téglákkal burkolt belső tere található.
A török időkben a templom többször leégett. 1741-ben a templomot lebontották és 1746-1756 között barokk stílusban átépítették.
1772-1773-ban készült az északi, 1815-ben a déli torony, míg a középkori harangtornyot 1774-ben lebontották. A templom ma kívül-belül barokk formát mutat. A főhajót és a szentélyt azonos magasságú barokk cseh-süvegboltozat fedi, két oldalt oldalkarzatok övezik. Egységes késő barokk oltárok, szószék mellett igen értékes az 1500 körül készült bronz keresztelőkút. A főoltárkép Szent Bertalan vértanúságát mutatja, Ribera-kép másolata. Krannowetter Gábor festette 1773-ban. A Mária mennybemenetele-oltár XVII. századi, a többi és a szószék a XVIII. sz. második felében készült. Említésre méltó Orczy István 1748-as epitáfiuma.

 

 

  • Google Map: